Képzelj el egy Francia Karambol biliárdasztalt...
egy játékost, aki sok ember figyelmét vonja magára...
egy golyót, amit ellök a dákójával...
ami eltalálja a másik golyót amiről az ellökött "ball" kiugrik pattogva és közben kanyarodva ívben megkerül egy bábút az asztal közepén...
és ezek után hozzápattan a mandinerhez és ütközik / karambolozik a harmadik golyóval...
és mindezt tudatosan!
Ha nem vagyunk jártasak a biliárd művészetében nem könnyű!
Ez a weboldal segít megismerni ezt a sportot.
100 figura létezik.
A játékosoknak 3 próbálkozásuk van, hogy létrehozzák azok mindegyikét.
A figura állások a nehézségtől függően vannak pontozva 5-től 10-ig.
Aki a legtöbb pontot szerzi az nyer.
1997-ben ismerkedtem meg a karambol biliárd ezen ágazatával az Artistic Műlökéssel, de erről egy kicsit később.
1991 és 1995 között itthon Szolnokon ahol éltem csak hagyományos pool asztalok voltak elterjedőben csak ezen volt lehetőségem és barátaimnak lehetőségünk valami biliárdnak mondható játékot játszanunk.
1995-től sorban kezdtek megszűnni a szolnoki biliárdtermek, Árkád 6 asztal, Boss Klub 5 asztal, Bajnok biliárdszalon 6 asztal... szóval kifogytak a lehetőségek. Édesapám megemlített ismerősének Major Sándornak, aki biliárd országos bajnokságokon bíró / játékvezető. Miután megismerkedtünk, kiderült, hogy a szolnoki Helyőrségi művelődési Központban (HEMO) karambol biliárd klub szakosztályában játszik kizárólag szabad játék karambolt és 3-falas karambolt.
Nekem sem kellett több. Adott volt egy remek kisméretű fűtött karambolasztal, edzés lehetőség, remek helyi játékosokkal akik befogadtak köreikbe, és barátként szerettek, és nem utolsó sorban akiktől rengeteg elméletet és gyakorlati sajátosságokat tanultam. Szakmailag és emberileg azokban az időkben nagyon sokat fejlődtem és változtam, mert az a fantasztikus légkör és intelligencia ami a HEMO biliárdszakosztályát jellemezt egy életre szóló élmény nyújtott nekem. A karambol Szakosztály névsora:
Dukát András
Major Sándor
Marton Ferenc
Simon Antal
Veres Csaba
1995-től 2005-ig jártam a HEMO-ba edésekre ahol 200 cm X 100 cm-es belterületű pool palalapos, használt vastag pool biliárd fordított posztón, mert nem volt más, kis asztalon gyakoroltam. Ez azért fontos, mert a szabvány versenyasztal belmérete 284 cm X 142 cm, ilyen méretű asztalokon zajlanak az országos bajnokságok, EB-k, VB-k, Grand-Prix-ek, szóval minden hivatalos karambol verseny a világon.
A kis és nagy asztal játéktere eléggé nagy különbséggel bír, és ez csak megnehezítette a dolgomat amikor versenyezni kellett a versenyasztalokon a kis asztal beidegződései végett. Míg én a kis méretekhez voltam szokva azon edzettem évekig, addig a nagy meccs asztal játékosai akik kizárólag verseny asztalokon gyakoroltak hatalmas hátrányból kezdetem meg a mérkőzéseimet.
1999-től kezdtem el a Magyar Biliárd Szövetség országos bajnokságaira és GP versenyekre járni, és egészen 2005-ig négy Országos Bajnoki címet nyertem 2000-ben egy csapat OB-t a bácsalmási csapattal kombinált karambol játékokban, és egyéni műlökésben 2001, 2003, és 2005-ben lettem országos bajnok, úgy, hogy itthon hátrányban voltam versenyasztal híján.
Nem hogy nekem nem volt nagy versenyasztalom, de a Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem!
Kezdettől fogva eltökélt szándékomban állt, hogy országos bajnok legyek karambol szabad játékban amiért hétköznap napi 4-5 órákat edzettem a munkám után, szombat vasárnap pedig egész nap 10-12 órákat mindvégig EGYEDÜL szisztematikusan és tudatosan készülve a versenyeimre, és ezzel építgettem a karrieremet. Szakosztálytagok heti egy maximum két alkalommal voltak az edzéseken, de a hátramaradt időmben csak a gyakorlásaimra koncentráltam és enyém volt az asztal.
Ez az időszak 1995-től 2005-ig tartott.
Először a műlökés programfüzetet 1997-ben láttam, akkor még a 68 figurásat, élőben műlökést 1999-ben a Magyar Bajnokságot amely élmény meghatározta pályafutásom további irányát! Ott ismerkedtem meg Magyarország legeredményesebb játékosával Árpás Istvánnal. Kitől ha nem a legjobbtól tanuljon az ember! Előzetes egyeztetés után el is utaztam hozzá 2 hétre Bácsalmásra karambol szabadjáték oktatásra, mert hát én szabad karambolos voltam.
Mivel Árpás István volt a karambol Műlökés szakág hazai meghonosítója és egyben Magyar Bajnoka is, természetesen megkértem rá a szabadjáték oktatásaim mellett, hogy mutasson nekem néhány műlökést az akkor még 68-as programból. Amikor megvalósította nekem a program legnehezebb lökését a 60-as figurát, és megkért hogy próbáljam ki, nemet mondtam, mert hát nekem úgy sem sikerülhet. És láss csodát megcsináltam! Hihetetlen élmény volt!
Felvilágosított, hogy ezt a legnehezebb figurát én ilyen könnyedén meglöktem, akkor nekem a jövőben ezzel kell foglalkoznom, mert őstehetség vagyok. Viszont nem lehetett és nem is lehet, nem is javasolt bárkinek is a Műlökést választania úgy hogy fejest ugrunk a mély vízbe és hirtelen ennek kötelezzük el magunkat előképzettség nélkül, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. Kell egyfajta alapok ismerete, értem ezalatt a szabadjáték alapok messzemenő ismeretét, tudását, birtoklását, mivel ez minden játék alapja, snooker, pool bármi más, hiszen a golyóvezetést, itt lehet elsajátítani kellőképpen. Be kell magolni Roger Conti biliárd bibliája minden betűjét, a vesszőket, MINDENT!
Óriásit tévednek azok a játékosok, akik elutasítják eme MŰT, és azt mondják elévült. Meg kell tanulni, ki kell gyakorolni a benne leírtakat szívvel lélekkel a legmélyebb alázattal! Én 1999-ben mikor oktatáson jártam Árpás Istvánnál megkaptam eme kiadványt, és "ki volt adva a parancs" hogy tanuljam meg, mert enélkül nem lesz fejlődés később ha a Műlökést választom! Lényegében mindegy a cél, tehát hogy a játékos mely szakágnak szenteli életét, miben akar versenyezni, a Roger Contit meg kell tanulni nincs mese!
Azokban az időkben azt hittem, hogy mindent tudok erről a játékról, de amint Árpás István kielemezte első látottak alapján a játékomat és érvekkel véleményezte, kiderült: éveket vesztegettem el arra, hogy nem úgy edzettem ahogyan kellett volna, korábban kellett volna találkoznunk egymással, mert míg Szolnokon nem volt komoly tudású edző aki felügyelte volna a játékomat, ezért olyan káros beidegződéseim lettek, hogy önállóan nem képes az ember ezeket a problémákat kijavítani.
Abba is akartam hagyni a játékot a beidegződött problémáim miatt. Roger Conti bibliája nagymértékben hozzájárult a fejlődésemhez, 1999-től egészen 2002-ig abból edzettem. Kis asztalon 28 generálátlagig jutottam, nagy versenyasztalon 2.93 generállal voltam a 2002 OB-n 9 helyezett, úgy, hogy én kis asztal méretekhez voltam akkor szokva. (hát hogy tartson az ember ilyen körülmények között tempót??? Sehogy. Távoli golyókat alig tudtam eltalálni!
Meggyőződésem, bárkinek is kis asztalon legyen akár 100 vagy magasabb generál átlaga, nem fog lökni versenyasztalon 10 generált sem a kisméret beidegződések és tempóhiány miatt.
Tévhit hogy a kis asztal eredménynek a felét tudja lökni valaki nagy asztalon, és azt is tévesnek tartom, hogy amit edzésen löksz nagy aszalon pontszámot annak a felét fogod játszani versenykörülmények között. Ez nem igaz. Versenykörülmények között lökök 50%-ot, nem csinálok edzésen 100%-at! Aki 3-falas versenyen lök 2-es generál átlagot, az nem lök otthon edzésen 4-es generált, mert bizonyos korlátok határt szabnak ebben de most ne menjünk bele. Hagyjuk ezt.
Mindenesetre a szabadjáték gyógyír volt számomra és máig vallom és tanácsolom hogy aki csak teheti és komoly szándékkal indul el bármilyen biliárd szakágban, az igen is elösször tanulja meg a Conti-t. 1999-ben amikor ténylegesen "megfertőzött" a műlökés, el is köteleztem magamat a szakágnak. Viszont mert hiányoztak az alapok, Árpás István nem engedte hogy ráálljak a műlökésekre, mert addig, míg a játékom nem fejlődik szabadjátékban, a kilökésem és beállásom stb, és míg nem tanultam meg a Conti-t, nem fogok messzire jutni műlökésben.
Alapok nélkül is fel lehet fejlődni egy szintre, lehet melletted a világ legjobb Artistic-Műlökés oktatója, sem fogsz feljutni a legjobbak szintjére egy megközelítőleges 60% -os szintre sem, legyél bármennyire is tehetséges. Ha az alapokat nem birtoklod a legutolsó részletekig, nincs esélyed a legnehezebb kategóriákban a világszínvonal elérésére a megközelítőleges álomhatár elérésére a 70%-ra.
Itt is és minden más sportágban is a világklasszisok is és mindenki minden nagy játékos alapozik, iskolázik, nagy versenyek, nemzetközi megmérettetések előtt, legyen az ökölvívás vagy éppen Atlétika, vagy Futball.
Ilyen formában van nagy jelentősége az alapok messzemenő tökéletes tudásának a birtoklása. Kötelezőnek és elengedhetetlennek tartom az eredményes játékhoz mindenki számára, versenyzőknek a mindenkori alapozást, iskolázást, ismétlést. Kérdem én? Hogy alapozol a versenyek előtt ha nem ismered az alapokat? Sehogy. Azt hiszed hogy készülsz, TUDOD HOGY EDZESSZ egy versenyre mert hónapokon, heteken keresztül napról napra lemész gyakorolni, közben meg nem tudsz semmit! Sokan azt hiszik edzenek meg mindennel tisztában vannak, de az alapok hiánya süt a játékukról.
Pedig ha mindenki venne egy kis fáradságot és belemerülne a játék alapjaiba, (szakemberrel, oktatóval) rájönne arra, hogy minél inkább azt hiszed hogy kezdesz fejlődni, annál inkább arról van szó tudatosul benned hogy semmit sem tudsz a játékról, és tudattlan vagy. Tehát tanulni tanulni tanulni a sírig!
Több olyan tehetséges játékost ismerek személyesen hazánkban, akik magabiztosan versenyeznek, viszont sajnos hiányoznak az alapok és súlyos problémák vannak, nincs fejlődés, stb. Nem akarok senkit megbántani de szerintem Magyarországon meglátásom szerint 4 játékos tudja az alapokat ezek közül 1 pool-os, aki torony magasan kategóriája legképzettebbje. Sajnálatos hogy azt az elméleti anyagot amit a Roger Conti biliárd bibliája prédikál, és amit belesulykol az ember fejébe, amely könyvből minden nemzetközi hírű játékos tanul illetve tanult... egyszerűen nem látom senki játékán hazánkban, vagy legalábbis nagyon kevésén. Ami szomorú, hogy más játékosokon jelét sem látom az alapoknak. De azok akik tudják, annak eredménye is van. Alapok nélkül nincs fejlődés ez tény, plusz kell egy edző. Ezt nem árt tudni. Lehet egyedül gyakorolni, de nem lehet elég messzire jutni. Segítség kell!
2002-ben amikor először szerepeltem Magyar Bajnokként Műlökés világbajnokságon Franciaországban... (ekkor már rég túl voltam a Conti-n) egyszerűen ORDÍTOTT AZ ÖSSZES RÉSZTVEVŐ MŰLÖKŐ JÁTÉKOSRÓL A BRUTÁLIS ALAPOZÁS! HIHETETLEN VOLT AZT ÁTÉLNI, HOGY ITTHON 3 ÉVIG TANULTAM ÉS GYAKOROLTAM A ROGER CONTI-t, AZT CSAK akkor 2 EMBER JÁTÉKÁN LÁTTAM, VISZONT KINT A VB-n ÖRÖMMEL NÉZTEM ÉS ÁMULTAM A LÁTOTTAKON! HIHETETLEN VOLT! De nem azon hogy milyen szép dolgokat láttam ott, és nem magas pontszámokra gondolok, hanem az a fajta asztalhoz állás, beállás, dákótartások, vizírozás, célzás stb rengeteg dolog köszönt vissza rám róluk a Roger Contiból.
Sokan azt hiszik, hogy nekem milyen jó, mert lehetőségem van biliárdozni, van lehetőségem szponzoromtól kapott versenyasztalon edzeni de csak 2005-óta!!! ...szóval a kis asztalos korszakom után, igen sokára jutottam ilyen lehetőséghez, hogy a minimum feltétel 1 asztal a rendelkezésemre álljon. Amikor megszünt az akkori munkahelyem, kaptam egy olyan lehetőséget az élettől, egy kedves túrkevei barátomtól Szoboszlai Imrétől, aki az szó szerint az álmomat valósította meg azzal, hogy megszponzorált engem egy nagyméretű versenyasztallal! Ez a sportág űzésének az alapfeltétele! És én ekkor már ennek a minimum tárgynak hiánya mellett 5 OB cím birtokosa voltam. Hiszen kis asztalon gyakoroltam addig. Olyan hátrány volt ez nekem, mint annak a foci csapatnak, aki kispályán edz évekig, és aztán 5 OB-t nyer! Szóval nem kis dolog ez! Isten áldja barátomat Szoboszlai Imrét SZOBIT a mennyekben!
Tulajdonképpen annyira szeretem ezt a játékot, hogy direkt úgy alakítottam az életemet, hogy legyen rá lehetőségem, időm stb. Tehát ez tudatos munka volt, sok-sok áldozattal és nélkülözésekkel. Nos, aki azt hiszi, hogy milyen jó szórakozás egy magasabb szinten ez a játék az óriásit téved! Viszont, ha eredményekre akarsz szert tenni az brutális munka, nem árt ha megtanulod az alapokat, ami meg legalább 4-5 évre tehető. Semmi esetre sem önállóan. Magadtól nem lehet ezt megtanulni. Ilyen nincs. Leckéket kell venni. Ha fejlődni szeretnél, egyedül kell asztalhoz állnod, tehát itt arra gondolok, hogy játékos társ itt ebben a formában nincs! Csak te! (Plusz oktató illetve edző) Egyedül kell kigyakorolgatni a különböző lökés típusokat, beállásokat, tartásokat, és sok minden mást is. Szóval ha tanulni akarsz, az meló, és semmi esetre sem szórakozás. Igen tényleg szórakozásból lökdösik a golyókat akik néhány sör legurítása mellett játszanak. De amiről én beszélek az itt sport.
Nagyon komolyan kell venni, mert ezt nem győzőm hangsúlyozni kő kemény munka! Természetesen kellenek a hétköznapi mérkőzések edzőmeccsek, baráti játszmák, de kezdetben nem ezen van a hangsúly!
Nekem volt 3 olyan évem, 2005-2007, ahol napi 7,8, ...12 órákat gyakoroltam egyedül a műlökéseket a 100 figurát! Hétköznap azon figurákat gyakoroltam amiket kevésbé tudtam, hétvégén lelöktem a 100-at szigorú 3 kísérlettel ami a szabályzatban szerepel ahogyan versenyen szoktuk, közben jegyzeteltem a rossz lökésem hibáit, és a következő hetem hétköznapjain csak azokat gyakoroltam igyekezvén a tökéletesség elérésére. És amikor ismét lelöktem hétvégén a 100-at, kezdődött minden előröl, jegyzetelés, korrigálás edzések hosszú és kemény melója!
Abban az időben soha 62% alatt nem löktem edzéseken, viszont sajnálatos hogy nemzetközi porondon a többi ország játékosaihoz képest nem nagyon adatott meg az anyagiak arra hogy Európában utazgassak versenyről versenyre, szállodából szállodába, és képviselhessem hazánkat egyemberként, Magyar bajnokként. Ha az ember nem versenyez nem lesznek és nem jönnek a várt eredmények. Ha valaki jó versenyző akar lenni ahhoz sokat kell versenyezni. EB-t, VB-t 67-72 % tudással van remény elhódítani, de én hiába tudom ezeket a pontszámokat és ennél magasabbakat itthon edzésen, ha a versenyzés lehetőség és anyagiak miatt nem tudok versenyekre kiutazni. 2002 VB-szereplésem óta, 3 VB-t, és 2 EB-t kellet kihagynom, mert nem tudtam eljutni A pontból B pontba.
Nagyon csalódott ilyenkor az ember, mert ennyire pénz függő ez a sport! A legfájóbb és egyben legszebb emlékem az volt, és lassan be is fejezem a kisregényemet, amikor a 2008 belgiumi VB-re úgy voltam felkészülve, olyan készültségi állapotba hoztam magamat, hogy a jelenlegi 77.345% világrekordot edzésen jóval átléptem! Ezen és előző évek pontszámaim arra engednek következtetni, hogy természetesen képes vagyok feszegetni az emberi határokat, technikailag természetesen képes vagyok a 100 műlökés figura kivitelezésére. Én is képes lennék 70% körüli versenyteljesítményre ha többet versenyezhetnék.
Visszatérve a fájó dologra a 2008 VB szereplésem elúszott, mivel ismét nem jött össze rá a minimum költségvetés (utazás, szállás, nevezés) Úgy éreztem magamat itthon maradva, mint az a 100 méteres síkfutó, aki a munkája által 9.3 másodperc alatt futja a 100 métert ami jobb a világrekordnál, de nem tudja megmutatni magát! Nincs lehetőség. Nem baj, ami késik az nem múlik, nincs veszve semmi.
Minden játékos tudja: más a verseny és más az edzés. Mindkettőt tanulni kell!
Ajánlom figyelmébe mindenkinek akik komoly szándékkal szeretnének tanulni Roger Conti biliárd bibliáját.
Tóth László